Jelenlegi hely

Római Katolikus Egyházközség

Plébános
Lázár István
Cím
4562 Baktalórántháza,
Köztársaság tér 1.
Telefon
+36 42 352-324

Az egyházközség és a templom rövid története, jellemzői

Az esztergomi érsekség joghatósága alá a kezdeti időszakban három püspökség tartozott. Ezek a következők voltak: a veszprémi püspökség, az egri püspökség és a kalocsai püspökség. Nyírbakta az egri egyházmegyén belül a borsovai vagy beregi főesperességhez tartozott. A XIII. században a beregi erdőispánság megalakulása után, önálló Bereg vármegyévé alakult át.

Nyírbakta az 1332/37. évi pápai tizedjegyzékben mint parókia szerepel. A tizedjegyzék szerint ekkor már temploma van, amelyet Szent András tiszteletére emeltek.

A templom három különböző időben épült. A szentély és a hajó egészen a kórustartó pillérekig a XIII. század második felében épült, a tatárjárást követő időkben. A templom e része román stílusban épült meg. A külső falak szabályosan váltakozó fekete és vörös égetett, mázas téglából vannak. Ezen építészeti stílusjegyeit legjobban a sekrestye külső falain láthatjuk. 1519-ben Baktay Máté a templomot újjáépítette, s a hajót még 3 méterrel meg is bővítette. A bejáratot díszes kőkapuval ékesítette. Ezt a kaput egyetlen kőből vésték ki. A főbejáratot ez a felirat ékesíti:

„Matheus De Baktha Faciundum curavit 1519”

A templom úgynevezett „ócska” harangját, amely nap, mint nap a misére szólítja a híveket, 1596-ban Tatay István, Nyírbakta akkori földesura öntette.

1597-ben már református anyaegyház működött itt, az új hit követői elfoglalták a templomot. A következő birtokos Barkóczy György lett, aki kápolnát építetett.

Később ezt a kápolnát is a reformátusok használták. Ezen idő alatt meszelték le a hívek a Mátyás-korabeli freskókat, amelyek Golgota jelenetet ábrázoltak.

1730. december 3-án kelt egy levél, melynek értelmében a nyírbaktai és lórántházi hívek egyességre jutottak. A megállapodás értelmében a baktai templom ismét a katolikusok kezébe került, a grófnő pedig vállalta, hogy a régi lórántházi templomot segít felépíteni. 1731-ben a katolikus templomban is megtartották az első szentmisét.

Károlyi Klára a templom részére nagyon sok mindent adományozott. Adományai között van oltárterítő 1731-ből, kézzel varrott miseruha 1735-ből, és 1737-ből máriazelli kegykép másolata csatajelenettel. Az a Károlyi Klára, akiről egyik beszédében a következőképpen emlékezett meg Mindszenty József bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek:

„Az újjáépítő magyar női tábor élén látom Károlyi Klárát, aki amíg a sorstársai az országon kívül szórakoznak, ő otthon ül varr főz és gazdálkodik. Ápolja beteg anyját, neveli hat kis árváját és még magához veszi nevelésre özvegyen maradt öccse apróságait is.”

Azt írja egyik levelében:

„Isten kegyelméből mindnyájan nemzetünk magyarságában megmaradtunk. Maradjon magyarságában a fiam és tanuljon annyit, hogy hazájának tudjon használni.”

A templomnak a toronyrésze az, amelyet utoljára építettek. Építési ideje a XVI. század végére, a XVII. század elejére tehető. Az 1800-as évek közepére a fedélzete el is korhadt, ezért a mesterek nem a kijavítást, hanem új építését javasolták.

1930. július 4-én Schoderbeck Károly veszi át a plébániát elődjétől Heringh Lajostól. A beiktatáson jelen voltak Petheő József kanonok, valamint Darányi Ferenc esperes Nyírkárászból.

A plébánia igen rossz állapotban volt. Teteje rossz, papírral fedték be, de átázva becsurgott a víz. A plébánia kerítései korhadtak, némely helyen hiányoztak is. Gyors javításra volt tehát szükség. Két nappal később a képviselő testület Szabó Antal indítványát elfogadva, ráállt a tető kijavítására. A helyi OKH fiókból, egyházhatósági engedéllyel 1600 pengőt vettek föl a felújításra. A tető július 26-ára készen lett.

1931. november 7-től 15-ig fontos esemény színhelye volt a parókia. Ekkor ugyanis egy nyolcnapos missziót tartottak, amelynek vezetője P. Paluscsák Pál domonkos rendi atya volt. Az atya Nyírjákón és Ramocsaházán is meglátogatta a híveket.

A templom tornya utoljára az 1830-as években volt felújítva; 100 évvel később ismét újítani kellett. A munkát 1938 áprilisában-májusában el is végeztek. A munkálatok során lemeszelték a templom tornyát, elkészült a templom új lépcsője és rendbe hozták a templom külső falát is.

A II. világháború legnehezebb éve az 1944-es év volt. Katonák és tábori lelkészek visszavonulása, repülőgépes bombázás, lopások, öngyilkosság. Majd a megszálló szovjet csapatok érkeztek meg Baktalórántházára.

1948. június 18-án fájdalmas esemény történt: az állam átvette az iskolákat. A hittanórák további megtartása nem mehetett zökkenőmentesen. Az 1948. évre vonatkozó adatokból kiderül: körülbelül két hétbe telt, míg a hittanórákat sikerült úgy a tanrendbe beilleszteni, hogy a filiákban továbbra is rendesen folyjék az oktatás.

1949 októberére még a keresztek is lekerültek az iskolák faláról rendeletre. Az államosító bizottság 1950. január 3-án vette át a kántorlakást és a földeket; 1951-ben pedig az egyházi földeket is fel kellett ajánlani az államnak.

A templomban és a szertartásban is változások következtek be. Elkészült az áldoztató rács térdeplője, ettől kezdve nem az oltárnál, hanem az áldoztató rácsnál áldoztak a hívek. A szentmisében annyi változás történt, hogy a kezdés előtt bevezették az „Üdvözlégy örökké áldott...” kezdetű imát, szentmisék végén, pedig az „Oltalmad alá futunk...” kezdetűt imádkoztak a hívek.

1956 elején a hívek megszervezték az egyházközségi adózást Ez évben a templom felszerelése tovább bővült, ugyanis Júlia nővértől egy gipszből készült, 14 darabos keresztúti ájtatosság domborművet kapott a templom. A középkori keresztelőkút helyére új került. Kijavították a tetőt és villámhárítót szereltek föl rá a szakemberek.

1991 októberében a régi parókia rozoga állapota miatt a képviselő testületi ülésen egy új parókia építésének gondolata merült fel. Az új plébánia felépítését az érseki-központi segítség mellett társadalmi munka keretében akarták elvégezni. Következő év májusában meg is indult a bontás, majd az új épület építése. A terveket egri tervezők készítették. Az atyák az építkezés ideje alatt a régi iskolában rendezkedtek be.

2000 augusztusától 8 éven át Juhász Imre volt Baktalórántháza plébánosa, aki káplánjával nyolc falu híveinek lelki gondozását látta el. Az általa beadott pályázat munkálataiként 2009 nyarán indult

  2017. március 27. – hétfő – 02:03